Szia Ninaa! 

Nagyon örülök, hogy te is idetaláltál! Nem hiszem, hogy megbánom amúgy... mármint, ebben az esetben szerencse, hogy a gportal közösség lecsökkent. Szerintem, aki itt maradt, már koránt sem az a fajta, aki belekötne a másikba bármiért. Legalábbis remélem, így van. :D

Uuu, cica és labrador keverék!! Nem rémlik, hogy a blogodon volt-e róla szó, bár bevallom, jó ideje nem követtem egy blogot sem errefelé. De majd körbenézek nálad, hátha akad róla valami! Ahw, a husky... gyerekkoromban huskyt akartam nagyon, emlékszem. Valamiért bolondultam ezért a fajtáért - bár mai napig imádom őket!

Köszönöm a kedves szavakat és visszavárlak!

Sziaa drága! ♥

Nagyon örülök, hogy újra blogolsz. :3 A név is nagyon tetszik és a design is szó szerint Te vagy! Emlékszem a kezdetek kezdetén én is "magamról" csináltam kinézetet, de azt hiszem már nem lennék rá képes.. én sajnos megbántam. Remélem Te nem fogod :*

Kisállat: jajj, hát van egy 5éves macskám. Imádom az antiszoc fejét. Van egy 12-13 éves labrador keverék kutyim, szegénykém most betegeskedik kicsit, remélem nem lesz baja. A lábát beverte valahová, mert kicsit be van dagadva és biztos fáj szegénykémnek :( 

Plusz tavaly örökbefogadtunk egy fél éves huskyt, aki azért elég fárasztó, de imádjuk a kis rosszcsont, örökmozgó fejével együtt :D

Melléjük pedig azt hiszem egyelőre nem kell senki.

Sok sikert az oldalhoz drága ♥

NInaa voltam,
fromninaa.tk

Óó, nálunk is sokáig az volt, hogy nem lehet kutyánk, meg még mit nem...  Aztán valahogy úgy alakult, hogy apukám, akkori főnökként ment volna beszélni az egyik emberéhez, konkrétan lecseszni valamiért, az meg odaállított hozzá egy szobacirkálóval. Apa meg egyből megenyhült, hogy úristen, de aranyos és de cuki és mindenképp kell nekünk is itthonra egy. Kapóra jött, hogy épp akkor voltam túl (szégyenszemre) egy pótvizsgán, így elő tudtak nekem állni az ötlettel, mondván, a sikeres vizsgáért kapom. Másnap már úton voltunk Marleyért.  Szóval ismerős a helyzet. Az apákkal nehéz!! Haha.

Hát, két lépcsőházzal odébb annak idején egy golden retriever volt és így... nem is értettem, hogy hogyan bír meglenni a lakásban. De őszintén szólva jó néhány éve nem láttam, szóval vagy elköltöztek, vagy odaadták valakinek a kutyát, gondolom én... xD

Nagyon... én csak egy állatmentős csoportnak vagyok a tagja, mármint őket követem, mert a városban ténykednek és a környéken (és mert az alapítója egy régi osztálytársam, szóval hittem benne, hogy jól csinálja a dolgokat - bár azóta kilépett... sajnos). De elég azokat a fotókat végignéznem, oda milyen sérült állatok kerülnek be, akiket valóban ki kell menteni egy-egy helyről. Tényleg nem való mindenkinek állat.

Óóó, szegény cica. Illetve nem, mert nálatok jó helye van, gondoskodtok róla!  Nekem egy cicám volt, akiért tényleg éltem-haltam. Kormi. Igen, a legelcsépeltebb macska név, ami csak lehet a világon... fekete volt és fiú cica. Kormi. Hát na, gyerek voltam még, mikor a nevet adtam neki. xD Aztán költözéskor végül nem jött velünk - mert addigra elszökött. Azóta is szomorkodom, mert elterveztem, hogy az új lakásban milyen lesz vele együtt.
Aztán sok-sok évre rá jött Marley... 

Semmi baj, én is fecsegek ám, szólj rám! 

Na biza ez igaz, szülőtől is függ, igazad van. 

Egyébként nekünk is csak szobacirkálóink vannak - igazából az egész egy kiskutyával kezdődött, apukám nagyon ellenkezett anno ("mindent szétrág!", "bekakil!"), de aztán annyira megszerette azt a pár kilós nagyszájú csöppséget, hogy teljesen rabul ejtették őt a kistestű ebek.  

Panelban amúgy jogos! Nem is az, hogy nem fér el egy lakásba egy nagykutya, dehát a mozgásigényük is nagyobb lesz.. ez is a felelős állattartás része.

De ahogy írod.. hát, nagyon sok az idióta. :( Én sem szeretek hallani ezekről. Sok állatbarát csoportban benne vagyok, nincs szívem "kilájkolni" (vagymi) egyiket se, de a követést van ahol leállítom mert görcsbe szorul az ember gyomra a sok poszttól - bántalmazott, kidobott állatok, és egyszerűen nem tudok most egyet sem elhozni. Annyira elkeserítő látni, nem értem miért nem szigorúbbak a törvények az állatkínzással és felelős állattartással kapcsolatban. Komolyan mondom, ezt is teszthez kötném, mint a jogsit. Nem való mindenkinek állat, és kész. Ha nem tud valaki emberi körülmények között állatot tartani, akkor ne tartson. :(

A három cica közül kettő az enyém, és a kisebbiket tavaly hoztuk el. Három tesójával együtt egy szatyorban ki voltak dobva az utcára - rögtön el is kaptak mindenféle nyavalyát, alig pár hetesen már műteni kellett a szemüket. De legalább rájuk találtak és hála a remek doktor úrnak és egy helyi állatvédőnek, mindhármójuk felépült, bár a mi cicánknak a mai napig kezelésre szorul, pedig drága vitamin akármiket is vettünk neki, de folyik a könnye így is. Szóval ez az amikor így kivagyok, hogy rendben, legyen az embernek macskája. De miért nem tudja ivartalaníttatni? Minek hozza el, ha esetleg nincs a műtétre pénze, és nem is akar kiscicát? Vagy miért engedi akkor ki, kinti cicának? Fejemet fogom a sok marhától de tényleg. Nahát és aztán a legjobb, hogy nem felteszi az internetre mit tudom én ajándékba elvihető cicákként, vagy adja be menhelyre őket mint nem kívánt szaporulat, hanem kidobja. 

(Jól elkanyarodtam picit a témától, bocsi. :D)

Bizony. Tényleg durva! És nem is tudom, miért vonzott vissza amúgy ez az oldal. Régebben, úgy néhány hónapja már megfogalmazódott bennem, hogyha valaha visszatérek blogolni, akkor ide jövök, saját névvel, de a konkrét okára még nem jöttem rá. 

Igen, sok dologra megtanít, de ez nagyban függ attól is, hogy a szülők ezt mennyire engedik, avagy játszanak úgymond rá. Pl. ha a szülő nem felelősségteljes, akkor a gyerek sem lesz az - valljuk be, nem elég csupán szeretni az állatot, gondozni is kell és igazán törődni vele.

Uh, három kutya, három cica, egy nyuszi... ez tetszik! :3 Annak idején nekünk 2 kutyánk volt, meg 1 macskánk - ez volt az állandó állat-állományunk.  Aztán most már csak a pici Marley van. De panelba nem is kell nagytestű kutya, vagy millió háziállat. 

Pont a minap néztem a híreket anyával (nem szoktuk) és pont azt támasztotta alá az egyik megtörtént esemény, amit írsz. Az emberiség egy része nagyon nem érdemli meg a háziállatokat, akik hűséget és szeretetet adnak... inkább le se írom, melyik hírről volt szó, mert a gyomrom is felfordul tőle és nem értem, hogy lehet valaki annyira kegyetlen.

Köszönöm a kommented, örültem neki, Neked nagyon!